Hegyesdtől Kapolcsig

Ma az utolsó két településen készült néhány fotót láthatod.

Indulás előtti este, kutyafuttában, autóval jártam erre, kimondottan csak a képek kedvéért. Nem akartam kihagyni, ha már itt voltunk a közelben. Egyik falura sem volt egy óránál több időm, sajnos... majd legközelebb.

"Hegyesd Tapolcától 10 km-re lévő kisközség. Lakosainak száma eléri a 180 főt. A település, a határában lévő 281 m magas kúp alakú kialudt vulkánról, Hegyes hegyről  kapta a nevét.

Hegyesd igazi kirándulóhely, tiszta levegőjével és nyugalmával ejti rabul az idelátogatókat. A faluból sárga turistajelzés mutatja az utat a várhoz, ahonnan csodálatos panoráma nyílik a Tapolcai-medencére. Sokan járnak ide túrázni. A természet kedvelői kellemes sétát tehetnek a környéken és megcsodálhatják a vidék növény- és állatvilágát.

A község azonban nem szűkölködik látnivalókban sem. A falu templomát 1991-ben építették fel. Az egykori várból már csak kerek tornyának alapját láthatjuk. A falu keleti határában az Eger-patak felduzzasztásával kialakított halastó látható."

Forrás: http://www.hegyesd.hu/

[caption id="attachment_1404" align="alignnone" width="768"] Exposure time 1/160 s
Aperture 9.0
Focal length 85.00 mm
ISO 200
Metering mode Pattern[/caption]

[caption id="attachment_1405" align="alignnone" width="768"] Exposure time 1/200 s
Aperture 9.0
Focal length 85.00 mm
ISO 200
Metering mode Pattern[/caption]

[caption id="attachment_1407" align="alignnone" width="768"] Exposure time 1/250 s
Aperture 9.0
Focal length 35.00 mm
ISO 100
Metering mode Pattern[/caption]

[caption id="attachment_1406" align="alignnone" width="768"] Exposure time 1/320 s
Aperture 9.0
Focal length 85.00 mm
ISO 200
Metering mode Pattern[/caption]

 

"A település nevét valószínűleg arról a Kapolcs nevű vezérről kapta, aki a kunok élén 1091-ben betört Erdélybe majd Biharba. I. László király azonban megállította a kunokat és megölte Kapolcsot. A kor szokása szerint a legyőzöttek egy részét letelepítették, s ők adták falujuknak a Kapolcs nevet.

A település nevét először egy 1092-ben kelt pannonhalmi apátsági levél említi, mint Kapulch falut. A Kapolcs név első ízben 1640-ben tűnik fel az iratok közt, addig Copulchoként, Kopulchoként, vagy Capulchként idézték – véglegesen 1846-ban veszi fel a Kapolcs nevet a település.

A 19. századra a település már 7-800 főt számlált, fejlett kézművesipara révén híressé váltak a kapolcsi fazekasok, tímárok, serfőzők, gombkötők, csizmadiák, szűrkészítők, vargák, szabók, asztalosok, kályhások, a legfontosabb ágazat azonban a malomipar volt: az Eger-patak vize mentén több malom (lapátkerekes és modernebb vízturbinás) is működött (a teljesség igénye nélkül: Kőszegi-malom, Szaller-malom, Valter-malom, Bíró-malom, Mezriczki-malom (metsző), Ilona-malom). 1948-tól az államosítások és a körzetesítés hatására, az iparát, munkahelyeit, gazdálkodását, hagyományait elvesztett település lélekszáma az elvándorlások következtében folyamatosan csökkent. Ma a legnagyobb gondot a munkanélküliség és a nyugdíjaskorúak nagy száma, a munkahelyek hiánya jelenti.

A 19. század végén és a 20. század elején a vallási alapon szervezett leány- és legényegyletek Kapolcson is működtek. Bálok és saját maguk által előadott színházi előadások jelentették a faluban a kulturális életet. Ebben az evangélikus ifjúság járt élen.

Az 1950-es években politikai nyomásra a kulturális élet jelentősen visszafejlődött, bár a faluban még rendeztek műkedvelő előadásokat. Népviselet ebben az időben már nem volt látható. Később a népdalkörök országos vetélkedőin részt vettek és szép eredményeket értek el a kapolcsiak.

Az 1980-as évek végén a település volt a kiindulópontja a ma már több településen zajló Művészetek Völgye fesztiválnak.  A fesztivál voltaképpen hét település: Kapolcs, Vigántpetend, Taliándörögd,Monostorapáti, Öcs, Pula és Nagyvázsony helyszínein zajlik. Az ötlet Márta István zeneszerzőtől, színidirektortól származik, aki a rendezvény fesztiváligazgatója."

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kapolcs

[caption id="attachment_1409" align="alignnone" width="768"] Exposure time 1/60 s
Aperture 7.1
Focal length 35.00 mm
ISO 200
Metering mode Pattern[/caption]

[caption id="attachment_1411" align="alignnone" width="768"] Exposure time 1/100 s
Aperture 7.1
Focal length 35.00 mm
ISO 200
Metering mode Pattern[/caption]

[caption id="attachment_1412" align="alignnone" width="768"] Exposure time 1/320 s
Aperture 3.2
Focal length 35.00 mm
ISO 200
Metering mode Pattern[/caption]

[caption id="attachment_1413" align="alignnone" width="410"] Exposure time 1/160 s
Aperture 3.2
Focal length 35.00 mm
ISO 200
Metering mode Pattern[/caption]

[caption id="attachment_1414" align="alignnone" width="768"]
Exposure time 1/250 s
Aperture 3.2
Focal length 35.00 mm
ISO 200
Metering mode Pattern[/caption]

[caption id="attachment_1415" align="alignnone" width="768"]
Exposure time 1/320 s
Aperture 3.2
Focal length 35.00 mm
ISO 200
Metering mode Pattern[/caption]

[caption id="attachment_1410" align="alignnone" width="768"] Exposure time 1/80 s
Aperture 7.1
Focal length 35.00 mm
ISO 200
Metering mode Pattern[/caption]

[caption id="attachment_1408" align="alignnone" width="768"] Exposure time 1/60 s
Aperture 7.1
Focal length 35.00 mm
ISO 200
Metering mode Pattern[/caption]

 

Legközelebb a Hegyestűről láthatsz néhány szokatlan (tőlem is), extrém, de véleményem szerint a témához illő fotót.

Ezzel véget ér majd a Káli-medencéről és szűk környékéről szóló sorozatom. 18 bejegyzésben mutattam be az én szememmel ezt a vidéket. Remélem, hogy talán kedvet csináltam Neked, hogy legalább egyszer elmenj az országnak erre a fantasztikus részére. Ha pedig már voltál itt, bízom benne, hogy kellemes emlékeket idéztél fel magadban a fotók láttán.

Öt napig voltunk vendégei az itt élő nagyszerű embereknek, és BIZTOS, hogy még visszatérünk.:)

- cerezo -