Gizi és Tamara, 02.20.

Nem rég ismét szülővárosomban és környékén jártam, nem kimondottan fotózási célból, egy útvonalat akartam ellenőrizni a későbbi fotós túra zökkenőmentesebb megszervezése okán.
Ennek az útvonalnak részét képezte a tatabányai Ranzinger Vince kilátó, a Turul madártól nem messze. A kilátó a városban meghatározó szerepet játszott bányászatnak állít emléket, konkrétan egy akna felvonójából készült. Ennélfogva 100 % fém, nem egy barátságos építmény, körbe mindenütt ketreccel. Szűk lépcsők, amelyeken keresztül végig lelátni a biztonságos anyaföldre, hiszen azok is rácsozottak. Kivétel a kilátószint, ahol egy lemezen állva pásztázhatjuk a város és a Gerecse környékét.
Az idő igen barátságtalan volt, de hős voltam, és felmentem a tetejére. Voltak félelmeim... Odafent azt hittem, a szél kilométerekre repít, de legalábbis feldönti a monstre építményt.
Szerencsére ez nem történt meg, pedig volt rá esély. :) Örültem, mikor visszaértem lábon... :)