
Imádom fém testedet,
melyen a fény ezüstösen festeget.
Kemény és merev vagy, mint az acél,
úristen, miért voltam eddig facér?
Szerelmem örök,
s agyam csak azon pörög,
ahogy hengerem
csodálatos nyílásodban töröd.
S szerelmem lesz vesztem is,
lassan elvesztem eszem is.
Aktusunk oly sokszor elképzelem,
mégis tudom: te leszel a végzetem.
Puhány tested csodálattal tölt el,
Minden pillanatban terád várok, nyílt öllel.
Ahogy forgácsaid szórod szerteszéjjel,
Lyukam hirtelen megtelik kéjjel.
Drukkolok, törjék ki színes fejed,
hisz akkor máris bennem a helyed.
Oly rugalmas vagy és alakítható,
hosszú, vékony alkatod nem utánozható.
Ám bennem él a szörnyű rettegés,
hogy egyszer elfed majd a feledés.
Én szeretlek majd akkor is, ha csak centis leszel,
és karcsú fatested végül bennem fogy el.
melyen a fény ezüstösen festeget.
Kemény és merev vagy, mint az acél,
úristen, miért voltam eddig facér?
Szerelmem örök,
s agyam csak azon pörög,
ahogy hengerem
csodálatos nyílásodban töröd.
S szerelmem lesz vesztem is,
lassan elvesztem eszem is.
Aktusunk oly sokszor elképzelem,
mégis tudom: te leszel a végzetem.
Puhány tested csodálattal tölt el,
Minden pillanatban terád várok, nyílt öllel.
Ahogy forgácsaid szórod szerteszéjjel,
Lyukam hirtelen megtelik kéjjel.
Drukkolok, törjék ki színes fejed,
hisz akkor máris bennem a helyed.
Oly rugalmas vagy és alakítható,
hosszú, vékony alkatod nem utánozható.
Ám bennem él a szörnyű rettegés,
hogy egyszer elfed majd a feledés.
Én szeretlek majd akkor is, ha csak centis leszel,
és karcsú fatested végül bennem fogy el.
Nagyon jo! A vers Romhanyi fele? :)
VálaszTörlésKöszi! Igen, olyan frédibénis... :)
Törlés