2014. március 26., szerda

Panelprogram


Fogtam magam valamelyik reggel, felkeltem fél ötkor, és egy jó kis programot csináltam magamnak.
Panelprogramot.

Régóta terveztem már, hogy valamelyik nagyobb budapesti lakótelepen járok egy jó nagyot. Érdekesnek, különlegesnek találom az ottani életet. Jellegzetesnek, jellegzetes, jellemző lakossággal. Mindezt egyáltalán nem bántó szándékkal írtam így, hiszen a lakótelepi olcsóbb lakásárak miatt főleg a kevésbé tehetős emberek élnek lakótelepeken, és ez így normális.
Jómagam is lakótelepen nőttem fel, Tatabánya egyik betondzsungelében. Rosszat nem mondhatok róla, az emberek ugyanolyan lokálpatrióták, mint bárhol máshol. Szerettem ott élni, gyerekként nem volt probléma a lakótelepi pajtikat összeszedni egy jó kis focira. Fociztunk éjjel-nappal.
Később, felnőttként kicsit egyhangúvá vált, de mindig tetszett az ottani emberek összetartása.
És csak úgy zárójelben: eszedbe jutott már valaha, hogy az egy négyzetméterre jutó emberek magas száma miatt a legtöbb türelmet az itt élőknek kell tanúsítania mások iránt?

Embergyár. Szardíniásdoboz. Betondzsungel.
Néhány a nem túl hízelgő jelzőkből. Tény, hogy vannak ennél tágasabb, szabadabb életteret nyújtó megoldások az ingatlanpiacon, de olcsóbb nem nagyon. És bármilyen furcsa, egy lakótelep is lehet szép. Legalábbis egy gondozott, tiszta lakótelep. Érdekes sétálgatni, és figyelni az embereket, az épületeket, a növényzetet.
Vannak például színek, formák, alakzatok, ismétlődő motívumok, fény és árnyék ezernyi játéka.








És még furcsábban hangzik - főleg olyanok számára, akik soha nem éltek lakótelepen -, hogy még hangulata is van ezeknek a fránya, unalmas rengetegeknek.
Miután napi szinten járok erre, az újpalotai lakótelepet választottam. Sajnos munkába menet nem sok időm volt, de néhány hangulatképet is megpróbáltam azért kattintani.




Kedves olvasó, nyilván a látott képek nem befolyásolják többé a lakótelepekről kialakult szilárd véleményed. Ha véleményed pozitív, akkor mindezt Te is látod. Ha negatív, akkor pedig talán legközelebb megpróbálsz egy kicsit más, egy kicsit nyitottabb szemmel járni-kelni a panelek ölelésében.

6 megjegyzés :

  1. Érdekes dolgokat láttál meg, tetszik a sorozatod. Ezek a betondzsungelek picit mindig személytelenek maradnak számomra (talán a méretük miatt), de az, hogy színesre festik a panel tízeseket, sokat dob a hangulatukon.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Véleményem szerint egy lakótelep fotós szemmel nagyon érdekes, és rengeteg téma lehetőséget nyújt.
      Köszönöm a látogatást és a véleményed, örülök, hogy tetszett!:)

      Törlés
  2. Érdekesen mutattad meg a lakótelepi életet, tényleg van benne szín és élet. Sokat jártam a barátnőmhöz a gazdagréti lakótelepre, vonzott a nagy nyüzsgés, és hogy valakivel mindig lehetett beszélgetni. Előtört a régi érzés a leírásodból.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy érdekesnek találtad, köszönöm Kata!:)

      Törlés
  3. Újpalotán lakok. kár, hogy a magas ( 15? vagy 20? ) emeletest kihagytad a sorozatból.
    Igaz, nem abban lakok, de az Újpalota "büszkesége. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az nem az a ronda szürke, amelyik majdnem a piaccal szemben van?
      Az utolsó előtti képen a háttérben, ill. egy részlete feljebb.

      Törlés

Üzemeltető: Blogger.

Rendszeres olvasók

Bejegyzés értesítő e-mail-ben

Rólam ennyit

Fotóm
Budapest, Hungary
„A festőnek nemcsak azt kell festenie, amit maga előtt lát, hanem azt is, amit magában lát. Ha azonban semmit sem lát magában, akkor hagyja abba annak festését is, amit maga előtt lát.” Caspar David Friedrich Azt hiszem, ez a fotózásra is igaz...

Bloggyűjtemény