Egy pici ember
"A lélek egy pici ember, aki az emberi testben szaladgál - akkora, mint a hüvelykujjam. Néha a gyomorban van, néha felszalad a fejbe -, előrejön, beül a szemekbe, vagy hátul, a nyúltagyvelő puha párnájára lefekszik. Néha a torokban szorul meg, s onnan beszél - néha a kezekbe szalad. Nem tud jól beszélni emberi nyelven, dadogva vonaglik, s nyugtalanul rázza kényelmetlen börtönét. De ahol befészkelte magát: legyen az kő vagy ember, annak a tárgynak mozdulnia kell."
Karinthy Frigyes













A lélek, a megfoghatatlan, a halál utáni lét. Azt hiszem ez mindannyiunkat foglalkoztat. Karinthy idézete nagyszerűen illik a fotóidhoz, ill. fotóid hangulatát nagyszerűen kiegészíti az idézet. Csak gratulálni tudok :)
VálaszTörlésIgen, engem foglalkoztat, főleg, mióta édesapám nem lehet többet velem. És őszintén hiszem, hogy mégis itt van.
TörlésKöszönöm!
Nekem is tetszik...
VálaszTörlésNagyon köszönöm!
Törlés