2014. december 29., hétfő

Legkedvesebb fotóim 2014-ből I.

Ismét elérkezett az év vége, ismét elröpült egy esztendő.
Mi pedig (szerintem elég sokan) ismét számot vetünk, osztunk-szorzunk a mögöttünk hagyott egy évet illetően.
2013-hoz hasonlóan (második rész) megteszem ezt idén is, természetesen ezen a blogon a 2014-ben készített fotóimból válogatok. Számomra egy időszak lezárása ez, egy elszámolás, egy nagy értékelés, ahogy végiglapozom az idei mappákat a gépen, válogatva a szegényes felhozatalból.
Igen, nagyon szegényes. Idén tavasszal egy igen nagy felújításba fogtunk (talán építkezésnek is titulálhatnám), erre az időszakra albérletbe költöztünk. Többé-kevésbé zsákokból, dobozokból élünk fél éve. A meló pedig minden időmet elvitte, szinte minden egyes hétvégén a lepattant házikóban dolgoztunk. Jó dolog ez, hiszen egyszer kész és nagyon szép lesz. Fotózni viszont igen kevés lehetőségem volt, hiányzott, hiányzik is nagyon.

Mégis összeszedtem magam, és összekapartam 24 fotót a mögöttünk maradó évből, minden hónapból kettőt. Ezek a képek nem igazán jó fotók, néhány elfogadható képért többet kellett volna fotózni menni. De nem is technikai, szakmai szempontok szerint vettem szemügyre újra az igen foghíjas mappákat. Olyan képeket válogattam ide, ebbe és majd a következő posztba, amelyek valamiért a legkedvesebb képeim lettek.
Ízlések és pofonok különbözőek, mégis bízom benne, hogy Te is megtalálod közöttük a Neked tetszőt.

J A N U Á R

Az év első fotósétája, mégpedig a Várban, a Halászbástyán. Minimál, fekete-fehér fotókat szerettem volna, emberekkel, turistákkal. A készült sorozatból egy-két kép kimondottan tetszett, a legjobban ez a furcsa hangulatú, fent. A sorozat többi képét itt láthattad, ha nem láttad, láthatod most.
Szeretem az erdőt, ezt talán tudja, aki rendszeresen látogatja a blogot. Szeretem a Gerecsét, leginkább tatabányai kötődésem miatt, de van egy jellegzetes hangulata is. Nagyon látványos részei vannak, de ez leginkább az őszi időszakra jellemző. A fenti kép január végén készült a Gerecsében egy iszonyat hideg napon. Amikor megláttam azt az ágat az ösvényen, ahogy a finom hó még inkább kihangsúlyozta méltóságát, formáját, arra gondoltam, ezt csak festeni lenne szabad. Végül fotóztam, igazi szentségtörés.

F E B R U Á R

Úgy gondolom, Szentendrét varázslatos hangulata miatt rengetegen szeretik és fotózzák. Éppen ezért nehéz újat mutatni a városról, a képekről is szinte minden szeglete ismerős lehet. Úgy érzem, a fenti fotón sikerült. Ebben szinte minden körülmény a kezemre játszott, a gyönyörű napsütés, a kék égbolt, az árnyékok játéka, végül a lehető legjobbkor érkező, a hangulathoz éppen illő ember is megérkezett. A kép megszületését és főleg eme válogatásba való bekerülését megnehezítette a hátamra szegeződő gyönyörű szempár (számomra a világon a legszebb), amelynek gazdája látszólagos türelemmel viselte a fényképezőgép előkerülését a táskából... :)
Az egyébként sem túl zord tél eme derűs és meleg napja eredményezte az ötletet, hogy kedvesemmel egy egész napos sétára induljunk, a cél Kisoroszi volt, konkrétabban a Szentendrei-sziget északi csúcsa. Mindkét februári fotó ezen a napon készült, csak az első még a nap elején, odaúton, a másik pedig a végén, alkonyi fényeknél. A kis csoport tevékenysége relaxáló célzatú volt, ahogy meghallottam, miközben elhaladtam mellettük. Ilyen környezetben ez nem is csoda... 
Mindenkit bíztatok, hogy keresse fel Kisoroszit, gyönyörű hely!

M Á R C I U S
Régóta csábított egy dunai partszakasz, mivel munkába menet, jövet ott haladok el a busszal. Ez majdnem a régi Petőfi laktanyával szemben van. Úgy gondoltam, a partról majd szépen látszik Megyer csodaszép hídja. Úgy is volt, de mivel a fények aznap velem voltak, érdekes képeket készíthettem, nem csak a hídról. Ezen a fotón egy, a játékba teljesen belefeledkező ember-kutya páros látható, egy jókora bottal kiegészülve, éppen akcióban.
A tavasz mindig elvarázsol. Ilyenkor megjelennek a színek, az élőlények, még a levegő illata is megváltozik. Hosszú séták alkalmával jól esik a nap fénye és melege a tél után.
Egy ilyen sétára került sor a Vértesben március utolsó előtti napján. Húgomnak a majki tó közelében van telke, a környéken jártunk egyet. Megtetszett ez a virágcsoport háttérben a zordon hegyek vonulatával. Igazi tavaszi nap volt.
A közelben található Vérteskozma minden természetet és fotózást kedvelő embertársamnak erősen ajánlott!

Á P R I L I S

A fenti fotóról semmilyen technikai bravúrt, egyedi beállítást, vagy bármi különlegeset nem tudok elmondani. Azért került be a válogatásba, mert nagyon kedves barátaim vannak rajta. Nem a legjobb fotóimról szól az esszencia (olyan nem nagyon volt), hanem a legkedvesebbekről. Ez az egyik legkedvesebb.
A Budapest100 elnevezésű eseményen készült, amikor a 100 éves házak megnyílnak a nagyközönség előtt, és megmutatják szépségeiket, titkaikat. Négy posztban tettem közzé a rendezvényen készült képeimet, ebbenebben, ebben és ebben. A képen szereplő hölgy és urak (egy 100 éves ház pincéjében) egy fantasztikus csapat része, akikkel a fotózás, mint közös hobbi révén ismerkedtem meg. Amikor időnk engedi, együtt megyünk fotózni, vagy ha kevesebb az időnk, egyszerűen csak sörözni. Ez az egyik legjobb dolog, amit a fotózás "adott" nekem. :)
A gólya különleges madár, véleményem szerint sok ember számára. Vajon mi mindennek a szimbóluma? Csak ami hirtelen eszembe jut: az otthon, a születés, a hosszú élet szimbóluma. A tavasz eljövetelének biztos jele. Nincs olyan ország, népcsoport - legalábbis tudtommal -, ahol ne pozitív szemmel, pozitív jelképként tekintenének a gólyára.
Kis hazánkban a gólya és a kémény egy fogalommá, képpé olvadt össze. Igaz, manapság többnyire már csak villanypóznára rakott gólyafészekkel találkozni, bennem élénkebben él a kéményen fészkelő gólya képe. Egy szerencsés és villámgyors exponálással sikerült ezt a képet emlékeim után a valóságban is létrehozni.

M Á J U S
Az év legsikeresebb, legjobb, legélvezetesebb fotósétája, és fent ennek a sétának legkedvesebb képe. A megszokott fotós csapattal követtük el, miután igény merült fel egy egész éjszakás csapatos fotósétára. Reggelig tartott, mindkét májusi képem a válogatásban ezen az éjszakán, hajnalon készült.  A többi fotót erről az éjszakáról az "Éjszakai történetek" és az "A Várnegyed büszkesége" című bejegyzésekben láthatod. A fotón egy véget ért esti buli utózöngéi láthatók.
Ezen pedig egy véget ért éjszaka méltó lezárása a kékórás Mátyás-templom részletével.

J Ú N I U S
A verseny egy esős, kora nyári napon zajlott a bátor atléták között. Előbbi nem volt nehéz, hiszen volt olyan nap az óév tavaszán és nyarán, amikor nem esett az eső? Nem nagyon...
A győztes jutalma az út túloldala volt, az én jutalmam pedig az egész nyár egyik legkedvesebb fotója.

Júniusban a májusi felpezsdülés tovább fokozódik, már ami a természetet, az élővilágot illeti. Érnek a finomabbnál finomabb, színesebbnél színesebb gyümölcsök, például a cseresznye. Szerencsétlennek nem elég a baja, hiszen a kukac invázió legkedveltebb célpontjai a cseresznyeszemek, ráadásul még a növekvő szőlőkacsok is az ő nyakára tekerednek rá. A szőlő más kárára fejlődik, tisztátalan eszközöket bevetve? Ezt fejtegettem az erről a jelenségről szóló posztomban.

Folyt. köv. júliussal!

8 megjegyzés:

  1. Tetszik a visszapillantásod (készül az enyém is),jó végignézni az évedet...Gratulálok,és várom a folytatást.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Marcsi, örülök, hogy tetszett! Szeretem az ilyen, ehhez hasonló visszapillantásokat, így nagyon várom a Tiéd is. A gratuláció most kevésbé jár, de nagyon-nagyon örülök neki!
      Sok gyönyörű fotót Neked a jövő évre is, én pedig 2015-ben is várlak vissza! :)
      BÚÉK!

      Törlés
  2. Kedves Laci!
    Jó volt végignézni, mi volt számodra a legmaradandóbb élmény az évből. Remek, sokszínű fotók, amelyek a hozzákapcsolódó gondolataiddal lesznek kerek egység. Kívánok neked az új évre sokkalt több fotózásra szánható időt, hogy képeiddel megörvendeztess bennünket, olvasókat is, és hozzá szép fényeket!
    Üdv: Szilvi

    Ja, és várom a második részt! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Szilvi!
      Örülök, hogy ismét benéztél, mint az év során annyiszor. Köszönöm megtisztelő figyelmedet, rengeteg hozzászólásodat.
      Kívánok Neked jövőre is hosszú sétákat, sok erdei állatot (csakis fotós szemmel), gyönyörű fotókat! :)
      BÚÉK!

      Törlés
  3. Szia Laci!!!

    Talán sikerül írnom ide... Nem vagyok egy profi, mint tudod, de a képeidet mindig megnézem, s kívánok hasonló jó fotókat jövőre is!!! BUÉK Neked!!!

    Üdv Csilla

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sikerült, igen, nagyon köszönöm a jókívánságokat!
      Köszönöm minden látogatásod, nagyon boldog új évet kívánok, valamint legalább annyi kitartást (nem csak a fotózásban, hanem az életben mindenütt), amennyit a fotózással kapcsolatban láttam Tőled!

      Törlés
  4. Sok bejegyzésedet felidézték a képek, jó volt őket olvasgatni idén is.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen, örülök, hogy már emlékképként idéződtek fel.
      Jó az látni. :)

      Törlés